Wednesday, September 30, 2009

he's my emily!

nem hagyhatsz itt.nem hagyhatsz csak úgy.amiután ennyire jóba lettünk.nem.nem fogom engedni.és te mégis ittfogsz hagyni...és ez a gondolat ittvan a fejemben.és nemtudom kiszedni onnan.bár ott van az a mosoly az arcomon nem épp úgy van ahogy te gondolod.mert szeretlek,és egyik legközelebbi haverom vagy.és nem...nemtudom na.ilyenkor...aztsetudom hol vagyok.és az fáj a legjobban hogy teszed magad hogy nem lesz semmi,éled az életed.talán így is a legjobb neked.sőt.de nekem nem.nembírom már.jön hogy rádugorjak és a válladon sírjak és sírjak és sírjak továbbra...és tudom hogy akkor te is fogsz sírni velem..és mindenki csak meg fog nézni h mi a jó isten bajunk van...de nem érdekel.én ezt nem bírom tovább.:|


[later edit.]
bocs...igazán nem akartam egy ilyen post-ot de muszáj volt.ki kellett öntsem magam...tudom hogy nem olvassa senki de muszáj volt leírjam.áh.most nem úgy érzem magam h továbbis írjak.de azért a végső 3 sort muszáj.  [beforrt a piercing lyukam.:(.]

hallgatom: from first to last - emily. / luna amara - gri dorian.



eszem/iszom/szívom: -/víz/kék winston.


beszélek: sanda.<3.

0 • comments • :